FPV kamerák

FPV kamera választása drónversenyzéshez

Az FPV kamera valós időben továbbítja a képet a pilótának analóg vagy digitális jelátvitel révén, és a késleltetésnek 20 ms alatt kell maradnia ahhoz, hogy versenyhelyzetben megőrizhető legyen az irányítás. Egy 120-150 km/h sebességgel, több pilóta között száguldó quadkopteren ez a késés dönti el, hogy tiszta kapuáthaladás vagy pályaelhagyás lesz-e a vége. Az érzékelő, a jel-zaj arány és a látószög (FOV) határozza meg a kép olvashatóságát egy szűk kapunál vagy sötét bozótosban.

CMOS érzékelő és fényérzékenység gyenge fényviszonyok között

A versenyzésre szánt FPV kamerák többsége 1/3″ vagy 1/2″ CMOS érzékelőt tartalmaz, a fényérzékenységet TVL-ben (televíziós felbontási vonalakban) kifejezve. A 600 TVL elegendő nappali repüléshez nyílt pályán; 1000 TVL-től kezdve a kép élessége már lehetővé teszi egy szlalomrúd felismerését is teljes sebesség mellett. Beltéri repüléshez vagy a nap végi órákhoz érdemes aktív WDR-rel (Wide Dynamic Range) rendelkező érzékelőt választani: ez megakadályozza a fehér foltosodást, amikor a kamera hirtelen egy hangár árnyékából egy nyitott kapu teljes napfényébe kerül.

Analóg CVBS formátum vagy digitális jelátvitel

Az analóg formátum továbbra is meghatározó a versenyzésben a szinte nulla késleltetésének köszönhetően (kevesebb mint 1 ms a kamerától az adóig), amely kompatibilis olyan rendszerekkel, mint a klasszikus 5,8 GHz-es. A digitális megoldás (például DJI O3 vagy HDZero) jóval magasabb felbontást biztosít, de a kiválasztott módtól függően 15-40 ms képfeldolgozási késleltetést ad hozzá. Egy technikás pályán, ahol a kanyarok kevesebb mint három méterre vannak egy akadálytól, ez a plusz késleltetés arra kényszeríti a pilótát, hogy korábban tervezze meg a röppályát, ami megzavarhatja a tisztán analóg rendszerhez szokott pilótákat.

Látószög és torzítás az immerzív pilótázáshoz

A 150° és 170° közötti FOV széles perifériás látást biztosít, ami hasznos egy oldalról érkező kapu előrejelzéséhez, ugyanakkor felerősíti a halszem-hatást, és megnehezíti a távolságok becslését egyenes szakaszon. Ezzel szemben a 130° körüli FOV csökkenti a torzítást, és jobban megfelel a technikás freestyle stílusnak, ahol a távolságbecslés pontossága fontosabb a széles látótérnél. A választás közvetlenül a pályatípustól függ: egy gyors, nyitott pálya elviseli a széles FOV-ot, míg egy egymáshoz közeli kapukkal zsúfolt pálya szűkebb szöget igényel.

• Érzékelő felbontása: 600-800 TVL hobbihasználatra, 1000+ TVL versenyzéshez, változó körülmények között
• Súly: háztól függően 4 g és 9 g között, ami egy 3 hüvelykes vázon fontos szempont, ahol minden gramm befolyásolja a tolóerő/súly arányt
• Tápfeszültség: a legtöbb 5V és 36V közötti feszültséget fogad el, szereléskor ellenőrizze a kompatibilitást a vezérlőkártya BEC-jével

A kamera rögzítése és védelme a versenyváz felépítésén

A kamerát általában a váz elejére rögzítik, 15° és 40° közötti dőlésszögben, a pilótázási stílustól függően: a kis szög az egyenesbeli sebességet kedvezi, a nagyobb szög a szűk kanyarok bevételében segít, mivel a röppálya a látótérben marad. A megerősített műanyag vagy fém ház alacsony sebességű ütközés esetén védi a lencsét, ami tanulási fázisban gyakori. A technikás pályákon rendszeresen repülő pilóták gyakran csak a lencsét cserélik ütközés után a teljes kamera helyett – vásárlás előtt érdemes ezt ellenőrizni: egyes modelleknél cserélhető a lencse, másoknál nem.

Kompatibilitás a videóadóval

A kamerának meg kell felelnie a drónra szerelt adó videószabványának: NTSC (60 Hz, valamivel alacsonyabb felbontás) vagy PAL (50 Hz, finomabb kép, de alacsonyabb frissítési frekvencia). A rossz párosítás vízszintes csíkokat okoz a képernyőn vagy az FPV szemüvegben. A versenyek miatt gyakran kontinenst váltó pilóták elsőként ezt a paramétert ellenőrzik, mivel egy rosszul beállított szabvány már bekapcsoláskor használhatatlanná teszi a képet.

Gyakran ismételt kérdések